A niceai zsinat (325) óta a hét napjainak a sorrendje a következő:
1. Hétfő: összetett szó, magában hordja a magyarázatát, előtagja a hét, utótagja a fő, fej. Régies alakja ,,hétfején vontak tanyát ötöt" jól szemlélteti, hogy a hétfő a hét feje.
2. Kedd: a hét ketted(ik) napja; a nyelvtudomány tudja csak kimutatni, hogy a kedd a ketted(ik) hangtani szabályos alakváltozata.
3. Szerda: szláv nyelvből ered, megfelelője minden szláv nyelvben megvan. Jelentése: középső. Fejlődése: szreda-szereda-szerda.
4. Csütörtök: a szláv eredetű csetvörtöke szóból ered, jelentése: negyedik. Ennek megfelelőjét is megtaláljuk minden szláv nyelvben.
5. Péntek: szláv nyelven penteke=ötödik, ebből lett a péntek alakváltozat.
6. Szombat: héber eredetű, sabbath=a pihenés napja. Hozzánk szláv közvetítéssel került, a szobota alakból fejlődött.
7. Vasárnap a vásár és a nap szavak összetételéből ered, régen ez volt a vásár napja, ezen a napon tartották a heti vásárokat.
